SZJA Kalkulátor 2026

Hogyan számoljuk ki

A munkaviszonyon kívüli jövedelmeknél a fizetendő adó két elemből állhat: a 15%-os személyi jövedelemadóból (SZJA) és — bizonyos jövedelemtípusoknál — a 13%-os szociális hozzájárulási adóból (szocho). Az SZJA kulcsa egységes, a különbség az adóalap meghatározásában és abban van, hogy felmerül-e szocho. Ingatlan bérbeadásnál az adóalapot vagy a tételes költségelszámolással, vagy a 10%-os költséghányaddal állapítod meg — utóbbinál igazolás nélkül a bevétel 90%-a az adóalap —, és 2018 óta szocho nincs. Osztaléknál a teljes bruttó osztalék az adóalap; az SZJA mellett 13% szocho is jár, de a szocho-alap éves felső határa a minimálbér huszonnégyszerese, 2026-ban 322 800 × 24 = 7 747 200 Ft (legfeljebb 1 007 136 Ft szocho). A keretbe az év más, a Szocho tv. 2. § (2) szerint beszámító jövedelmei (például munkabér, bérbeadás) is beleszámítanak — ezeket a „Más, az éves szocho-felső határba beszámító jövedelem” mezőben add meg; a kamat nem számít bele. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél csak 15% SZJA jár, szocho nincs; az idei nyereségek, veszteségek és díjak összegződnek, az előző két év bevallott vesztesége pedig külön adókiegyenlítésként érvényesíthető (67/A. §), nem idei költségként. Kamatjövedelemnél 15% SZJA és 13% szocho jár, de erre a kamatszochóra nincs felső határ. Ingatlan értékesítésénél a számított jövedelem a szerzéstől eltelt évek szerint időarányosan csökken, az 5. évtől adómentes. Ingó értékesítésénél az éves adóból 30 000 Ft nem fizetendő, így nagyjából 200 000 Ft nyereségig nincs adó.

SZJA            = adóalap × 15%
Szocho          = szocho-alap × 13%
Összes adóteher = SZJA + szocho
Nettó           = bevétel − összes adóteher

Bérbeadás (10% átalány): adóalap = bevétel × 90%
Osztalék szocho-alap   = min(osztalék; 7 747 200 − már felhasznált)
Ingatlan eladás        : adóalap = (eladási ár − szerzési érték) × időarányos szorzó
Ingó eladás            : fizetendő SZJA = max(nyereség × 15% − 30 000; 0)

Számítási példa

A kalkulátor alapértelmezett beállítását vesszük: ingatlan bérbeadás, éves bruttó bérleti díj 2 000 000 Ft, a 10%-os költséghányad (átalány) választásával, kifizetett kiadás nélkül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magánszemély havi nagyjából 167 000 Ft bérleti díjat szed be, és igazolás nélkül levonhatja a bevétel 10%-át költségként. A 10%-os hányad nem tényleges kiadás, ezért a megmaradó összeget a bevételből csak a megfizetett SZJA csökkenti — szocho ennél a jövedelemtípusnál 2026-ban nem merül fel. Lássuk lépésről lépésre:

Az effektív adókulcs 270 000 Ft ÷ 2 000 000 Ft = 13,5%, ami alacsonyabb a 15%-os SZJA-kulcsnál, mert a 10%-os költséghányad csökkenti az adóalapot. Ha tételes költségelszámolást választasz, és az elszámolható költségeid (felújítás, közüzemi díj, az ingatlan értékcsökkenése) meghaladják a bevétel 10%-át, kisebb adóalap és kevesebb adó adódhat — cserébe minden számlát meg kell őrizned, és az adóévben végig ugyanazt a módszert kell alkalmaznod. Összevetésként vegyünk egy másik gyakori esetet: 5 000 000 Ft osztalék más szocho-köteles jövedelem nélkül. Ekkor a 15%-os SZJA 750 000 Ft, a teljes osztalék belefér a 7 747 200 Ft-os szocho-keretbe, így a 13%-os szocho 650 000 Ft, az összes adóteher 1 400 000 Ft, a nettó pedig 3 600 000 Ft (effektív kulcs 28%). Jól látszik, hogy ugyanaz a 15%-os SZJA-kulcs a jövedelemtípustól függően mennyire eltérő tényleges terhet jelenthet — épp ezért érdemes a kalkulátorban a pontos jövedelemtípust kiválasztani.

Mikor térhet el az eredmény

A kalkulátor a támogatott, 2026-os magánszemélyi esetekben számol. A bevétel, az adóköteles jövedelem, az adóval csökkentett eredmény és a ténylegesen megmaradó pénz nem ugyanaz. A bérbeadás eredménye a személyi és családi kedvezmények figyelembevétele előtti becslés; a már levont vagy megfizetett adó külön elszámolási tétel. Bérbeadásnál külön kell kiválasztani a 10%-os költséghányadot vagy a tételes költségelszámolást. Az adóban elszámolható költség eltérhet a tényleges kiadástól: például az értékcsökkenés nem az adott évben kifizetett összeg. A megmaradó pénzből mindkét módszernél levonjuk a megadott tényleges kiadásokat. Egymillió forint bevétel és kétszázezer forint, teljes egészében elszámolható és kifizetett költség mellett a tételes módszer szerinti SZJA 120 000 Ft, a megmaradó összeg 680 000 Ft. A rezsi továbbszámlázása, a másik lakás bérleti díjának levonása és a szálláshely-szolgáltatás külön feltételeket igényel. Magáncélú ingóértékesítésnél az egész adóév megfelelő bevételeit össze kell számítani. Legfeljebb 600 000 Ft éves bevételnél nem kell jövedelmet megállapítani; a határ felett az egész évre kell számolni, és az éves adó első 30 000 Ft-ját nem kell megfizetni. Ez nem jelenti azt, hogy más jövedelem miatt sem kell bevallást benyújtani. A jogszabály szerint meg nem állapítható szerzési érték nem azonos a nulla vagy a még meg nem adott szerzési értékkel. Ingatlaneladásnál a jogszabály szerinti szerzési és értékesítési naptári év számít, nem a betöltött évfordulók száma. Az öröklés, ajándékozás, több időpontban történt szerzés, építés és egyes különleges értékesítések eltérő adatokat vagy szabályokat igényelnek. Az adóval csökkentett, költségalapon számított eredmény nem azonos az eladáskor kézhez kapott vételárral. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél az adott év elszámolt nyereségeit, veszteségeit és a még figyelembe nem vett díjakat összegezzük. A korábbi veszteség nem idei költség: az adóév és az előző két év megfelelő bevallási adatai alapján külön adókiegyenlítés számítható, a már felhasznált összegek levonásával. Nem minden tőzsdei vagy befektetési ügylet minősül ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek. Kamatnál és osztaléknál a pontos pénzügyi eszköz, a számlatípus, a releváns időpontok és a mentességi feltételek is számítanak. A kamat nem minden esetben adózik 28%-kal. Az adóköteles kamat szochójára nem alkalmazható az osztalék éves felső határa. Osztaléknál a felső határba beszámító más éves jövedelmek és az EGT szabályozott piaci mentesség feltételei is módosíthatják a szochót. Hiányzó vagy nem támogatott adatoknál nem mutatunk biztos adó- vagy nettó összeget. A „nem meghatározható” eredmény nem jelent adómentességet. A külföldi adó, különleges számlák és jogviszonyok, valamint a kalkulátor által nem kezelt kedvezmények külön ellenőrzést igényelnek.

Kulcsok és értékhatárok

A 2026-ban hatályos SZJA- és szocho-kulcsok jövedelemtípusonként, a NAV szabályai szerint.

Források és jogi alap

Változásnapló

• 2026-04-09 — Frissítés a 2026-os évre: a szocho-plafon alapja a 322 800 Ft-os minimálbér huszonnégyszerese, azaz 7 747 200 Ft (max. 1 007 136 Ft szocho).
• 2026-06-15 — Kidolgozott példa, kulcstáblázat és hivatalos forrástáblázat hozzáadva; bővebb magyarázat a jövedelemtípusonkénti adóalapról és a szocho felső határáról.
• 2026-09-06 — Javítás az Astra vezetői agenda után: tételes bérbeadásnál a fő sor a kifizetett költséget is levonja (bevétel − költség − SZJA; 1 000 000 / 200 000 Ft → 680 000 Ft, korábban 880 000 Ft, Szja tv. 17. §); ingó értékesítésnél a 600 000 Ft-os éves bevételi határ alatt nincs adó (11. § (3) a)).
• 2026-09-06 — HU Astra ellenőrző szál (2026-09-06): ingó értékesítésnél a 600 000 Ft alatti bevételnél az adóalap sor sem mutat összeget (58. § (9), 11. § (3) b)); az ingatlan-szorzó „adóköteles hányad” néven; a szocho-keret mező a beszámító éves jövedelmekre utal. A hat jövedelemtípus teljes szétválasztása (költségelszámolás választása, ETÜ adókiegyenlítés, kamat- és osztalékbesorolás) külön fejlesztés.
• 2026-09-06 — HU Astra ellenőrző szál (2026-09-06): a hat jövedelemtípus saját tényállással számol — bérbeadásnál a költségelszámolás módja választás és a kifizetett kiadás külön mező; ingónál a jelleg és a szerzési érték státusza (25 %-os vélelem); ingatlannál a szerzés és értékesítés naptári éve, a szerzés módja és a szerzési érték státusza; ETÜ-nél idei nyereség/veszteség/díj és külön adókiegyenlítés az előző két évből; kamatnál az eszköz és időpont szerinti besorolás; osztaléknál a jelleg (EGT szabályozott piac szocho-mentes). Hiányzó vagy nem támogatott tényállás „nem meghatározható”, nem 0 adó.