Hány nap szabadság jár 2026-ban a Munka Törvénykönyve szerint?
Magyarországon a rendes szabadság alapszabadságból és pótszabadságokból áll, a Munka Törvénykönyve (Mt.) 116–118. §-a alapján. Az alapszabadság minden teljes munkaidős munkavállalónak 20 munkanap (Mt. 116. §). Ehhez adódik az életkori pótszabadság (Mt. 117. §), amely lépcsősen nő: 25 évtől 1 nap, 28 évtől 2, 31 évtől 3, 33 évtől 4, 35 évtől 5, 37 évtől 6, 39 évtől 7, 41 évtől 8, 43 évtől 9, 45 évtől és felette 10 munkanap. Fontos szabály, hogy a magasabb mértékű életkori pótszabadság először abban a naptári évben jár, amelyben a munkavállaló az adott életkort betölti — tehát a betöltés napjától függetlenül az egész tárgyévre. A gyermek pótszabadság (Mt. 118. §) a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után jár: 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 vagy több gyermek után összesen 7 munkanap, ami a felső határ. Ezen felül minden fogyatékos gyermek után további 2 munkanap pótszabadság jár, felső korlát nélkül. Az egyéb pótszabadság mezőbe vehetők fel a külön jogcímen járó napok, például a fiatal (18 év alatti) munkavállalónak járó +5 nap, a megváltozott munkaképességűek +5 napja vagy a kollektív szerződés szerinti pótnapok. Ha a munkaviszony nem a teljes naptári évre áll fenn (évközi belépés vagy kilépés), a szabadság időarányosan jár (Mt. 121. §): a teljes éves keretet a jogviszony hónapjaival arányosítjuk, és a fél napot felfelé kerekítjük. Worked example: egy 35 éves munkavállaló, 2 db 16 évnél fiatalabb gyermekkel (ebből 1 fogyatékos), egyéb pótszabadság nélkül, teljes évben dolgozva. Alapszabadság 20, életkori pótszabadság (35 év) 5, gyermek pótszabadság (2 gyermek) 4, fogyatékos gyermek után 2, egyéb 0 — összesen 20 + 5 + 4 + 2 = 31 munkanap éves szabadság, és mivel teljes évet dolgozott (12/12), a kiadható szabadság is 31 munkanap. Ha ugyanez a munkavállaló csak augusztus 1-jén lép be, akkor 5 hónap jogviszonya van: 31 × 5 ÷ 12 = 12,9, felfelé kerekítve 13 munkanap időarányos szabadság. A kalkulátor a rendes (alap + pót) szabadságot számolja; nem tartalmazza a szülési, szülői és apasági szabadságot, a fizetés nélküli szabadságot, valamint a betegszabadságot. Az eredmény tájékoztató jellegű; konkrét esetben egyeztess a munkáltató HR-osztályával vagy munkajogásszal.
Hivatalos forrás: Munka Törvénykönyve (Nemzeti Jogszabálytár) · Adatok frissítve: 2026-06-02